kalkulus logo

e-mail cím:

jelszó:


regisztráció
Pontozza a tételt!

Eddig:

8.0 pont

Szerintem:
/
A tétel ajánlója:
Belizár
Publikálás: 2007.12.01 16:10
Kulcsszavak:

turizmus, balaton
Statisztika:

Megtekintve: 656 alkalommal
Értékelve: 5 alkalommal
Részletek:
1 x 10 pont
1 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
1 x 6 pont

Főoldal - Kategória: > 02. Vendéglátás, utazás > Vendégváró települések

A tétel neve: Balatonfüred

A Balaton-part egyik legjelentősebb városa, egyben legrégebbi üdülőhelye. A térségét már ősember is lakta. Az első településeket a rómaiak hozták létre, emléküket számos épületrom és síremlék idézi. A „Füred” név első írásos emléke a Tihanyi Apátság egy 1211-es birtokösszeírásában tűnt fel. Ebben a korban hét település állt a mai területén. A legrégebbi közülük a Kéki-patak partján feküdt (ma szőlőterület).
A mediterrán jellegű mikroklímája és szénsavas forrásai tették kedvelt fürdőhellyé. 1717-ben említik először a savanyúvizét, amelyet 5 év múlva gyógyvízzé nyilvánítottak, és megépültek az első fürdőházak. Különösen a reformkorban indult fejlődésnek. 1836-ban itt épült a Dunántúl első magyar kőszínháza, amelyet Kisfaludy Sándor alapított. A máig élő hagyományos füredi társasági rendezvényt, az Anna-bált 1825-ben rendezték először, a füredi Horváth-házban. A balatoni hajózás és hajógyártás is ebben a korszakban indult meg, Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban a Kisfaludy, az első balatoni gőzhajó. 1884-ben Füreden alakult meg az első magyar vitorlásegylet, a Stefánia Yacht Club. A XIX. század végén is kedvelt volt a művészek, politikusok körében, ekkor töltötték fel a tó partját, építették ki a sétányt, magánvillák létesültek nagy számban. Az egyikükben írta Jókai Mór az Arany ember című regényét.
A II. Világháború után, a 60-as években indult újra fejlődésnek. 1971-ben Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. A település rendezvényi élete és borkultúrája is kiemelkedő. Jelenleg elsősorban az idegenforgalmi szerepe jelentős, illetve az ezt kiszolgáló kereskedelmi- és szolgáltató hálózata. Emellett kiemelkedő létesítménye az Állami Szívkórház.

Balatonfüred lakosainak száma (2001): 13 265 fő.
Területe: 46,45 km²

Főbb látnivalói:
Tagore sétány
Szent Mihály templom romjai
Kerek-templom
Fehér templom
Nagyvendéglő
A volt Eszterházy szálló
Horváth-ház
Huray villák
Dőry-villa
Gombás-kúria
Siske utcai parasztházak
Jókai Mór nyaralója (ma Jókai emlékmúzeum)
Blaha Lujza egykori nyaralója
Magyar Játékszín hat megmaradt oszlopa a Kiserdõben
A Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka
A Jókai-kilátó
Az új mólóépület (hajóállomás és étterem)
Lóczy-barlang
Lóczy Lajos földrajztudós sírja az arácsi temetőben

(Források: Wikipédia, www.balatonfured.hu)

Kapcsolódó weboldal: http://www.balatonfured.hu

Kapcsolódó település, ország, tájegység: Balatonfüred

A tételről írt vélemények:
Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Belizár | 2008.02.23 12:35 | hasznosság: hasznos (66.7%)

Régi vita, vajon melyik tóparti település vindikálhatja a jogot a „Balaton fővárosa” címre? Bár látszólag Siófok és Keszthely eme vetélkedése pusztán csak a lokálpatrióta gőg megnyilvánulása, valódi okai ennél anyagiasabbak: ki legyen a hivatalos EU-régióként nem, de valóságban annál inkább létező turisztikai egység központja. Itt nem csak arról van szó, hogy ki szerepeltethesse hirdetéseiben főváros címkét, hanem inkább arról, ki hasíthat nagyobb szeletet az amúgy sem túl terjedelmes pályázati tortából.
Viszont, az egyértelmű, hogy jelenleg a „Balaton balatonfürede” Balatonfüred. Ez a kitüntető cím első olvasatra biztos blődségnek tűnik, de annak ismeretében, hogy voltak idők, mikor Füred teljes mértékben elveszteni látszott egyedi imázsát, mindenképpen indokolt.

Nem turistaként, hanem az idegenforgalom – az évek során különböző szerepköreiben játszó – haszonélvezőjeként volt alkalmam figyelemmel kísérni a város hanyatlását, és a jelenleg is folyó újradicsőülését. Az a hangulat, amely elveszni látszott a nagy rendszerváltás környéki konjunktúra gyors lecsengése után, visszatérőben. Máig érthetetlen, és történelmi hibának tartom, hogy egy külföldi turisták előtt oly jól ismert terepet engedtek vezetőink elveszni, pontosabban lerohasztani. A magán szürkegazdaság csak a gyors, lehetőleg már ugyanazon szezon végére megtérülésében volt érdekelt, és a észveszejtett gazdaságpolitika sem érlelte bennük a hosszú távú befektetésekre való késztetését, a gazdasági bizonytalanság, a belföldi turizmus visszaesése csak rátett egy lapáttal. A nagy piaci szereplők pedig inkább az értékcsökkenésben érdekeltek, mielőtt felvásárlásba fognának. A külföldi és hazai média hisztik a Balaton drágaságáról, vízminőségéről ennek fényében nem voltak véletlenek, és sokan be is vették. Pedig, aki volt itthon és külföldön, és képes számolni, az tudja, hogy a teljes költségeket tekintve a Balaton még mindig olcsóbb, mint akár a legközelebbi horvát tengerpart. Ennek ellenére a németek szemében olyanná vált a Balaton, mint a mienkben a Trabantjuk, kedves és aranyos nosztalgia, de nem sikk választani. Nagyon sok némettel találkoztam külföldön, akik csak jókat meséltek a balatoni élményeikről, de… labdába sem rúghatunk a dél-európai megabefektetésekkel szemben. Divat lett Spanyolországba, Görögországba, vagy most más Horvátországba menni, Magyarország az olcsójánosok gyülekezőhelyévé vált (pedig most már nekik sem olyan olcsó). Bár az utóbbi évek üdülési csekk-turizmusa látszólag életre keltette a Balatont, ez messze nem elég, továbbra is hiányoznak a külföldi vendégek. Nagyon.

Pedig egy ekkora édesvízi tó, a déliekéhez képest enyhébb éghajlatával önmagában komoly versenytárs lehetne, komoly befektetésekkel, amelyek élvezetes alternatív programokat kínálnának a kevésbé meleg nyári (esetleg tavaszi és őszi) napokon, a szolgáltatások színvonalának emelkedésével, valamint a jelenleginél hatékonyabb marketingmunkával (egyértelműen meghatározott célcsoportok, nem évente változó, kapkodó és esetleges országimázs).

Balatonfüred példaértékű módon lábal ki ebből a válságból, és teremtette, pontosabban teremti újra a saját imázsát. Mi kell ehhez a történelmi hagyományokon kívül? Például, egy normális sétány. Röhej, hogy milyen sok tóparti település nem rendelkezik hangulatos sétánnyal. Ennek hiányában hol korzózzanak a turisták, a naptól kiszikkadva, egy kis esti felfrissülésre várva? Fürednek ott a Tagore sétány, amelyet nagyon szépen helyre raktak, újra öröm végigsétálni rajta. Azonban immár tovább folytatódik, ahol kisebb boltok teremtik meg a tengerparti kisvárosokra jellemző vásári hangulatot, amely, ha megfelelő minőségűek és választékúak az üzletek, a turisták ezreit csábíthatja esténként. A Vitorlás térhez csatlakozó móló talán a legszebb kikötője hazánknak. A vendéglők változatosak, az elit helyektől az olcsóbb önkiszolgálókig állnak rendelkezésre. A városból sorra tűnnek el a kínos utcarészletek, tengelygyilkos utak, a kisebb mellékutcák is megszépültek. Jó hagyománynak tartom a legjobb időpontban tartott bornapokat, annak pezsgését és egyedülálló hangulatát.

Amit továbbra is hiányosságnak érzek, az a parkolás nehézsége (jellemző magyar problémaként), illetve a szabadstrand hiányát. Az utóbbi elsősorban az ember szabadságérzetét korlátozza, például én a tengerek egyik legnagyobb vonzerejének érzem a szinte korlátlan szabadságot a parthoz való sétára, illetve a vízbe ereszkedésre. Értékes szabadidőprogrammal szolgálhatna a környék természeti látványosságainak fejlesztése, gondolok ennek kapcsán például a Koloska-völgyre.

Balatonfüred Siófok ellentéte, ezzel együtt tökéletes kiegészítője. Nem a harsányság, az éjszakai élet vibrálása jellemzi, és nem is örülnék, ha ebbe az irányba mennének el. Szerencsére, a jelek szerint a tervek nem is ezek, hiszen Balatonfüred elsőként kapott a régiójából pályázati támogatást a projektje megvalósításhoz, amely nem más, mint a reformkori városrészlet felvirágoztatására. Ha ezt az utóbbi években megszokott színvonalon és energiával megvalósítják, lehet, nem is lenne érdemes tovább vitatkozni a Balaton fővárosa címen…

Belizár 9 pontot adott a tételre.

Értékelje Belizár véleményét: hasznos vagy nem hasznos



Vélemény írásához be kell jelentkezni!
 Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!

Bala Tóni, 2009.04.15 18:05

Szép, szép, de nem város.

Balatoni, 2009.04.14 19:52

Füred a legszebb balatoni város!!!
 
aaax
aaa