Tudesky | 2009.11.30 22:44 | hasznosság: hasznos (75%)

Hát az halálbiztos, hogy nem vagyok a hetvenes, nyolcvanas évek úgymond Grindhouse filmjeinek rajongója. Az egyetlen ilyen film, amire emlékszem, az a Charlie Sheen féle Száguldó Bosszú, de az se tetszett. Egyszóval hiába imádom Quentin Tarantinot, a mostanában rájött „tisztelegjünk a régi gagyik felett”-féle rohama nem igazán jött be. A Kill Bill mondjuk jó volt, de az ősrégi gagyi Hong Kong-i meg japán darabolós, verekedős filmek gyerekkorom kedvelt filmjei voltak, a grindhouse stílus meg nem. Ettől függetlenül megnéztem a filmet, aminek nagy pozitívuma a sok szép színésznő, meg a jó kocsik, talán még pozitívumként értékelhető, hogy jó volt újra látni Kurt Russellt, de itt aztán vége. A film lassú, hiába szépek a lányok, húsz perc után már egyenesen idegesítők, de azért annyira nem, hogy olyan véget érjenek, amilyet. Tarantino nagyon unatkozhatott akkoriban, de valahogy az ihlet elkerülte. A film testvérének számító gagyi zombis-darabolós Rodríguez-film, a Terrorbolygó is inkább vállalható alkotás, mint a Halálbiztos. Bár ha ez kellett Tarantinonak, hogy legyen Becstelen Brigantyk, akkor megérte, de maximum egyszer nézhető alkotás.

Tudesky 5 pontot adott a tételre.

themikka | 2007.12.16 22:42 | hasznosság: hasznos (83.3%)

Mostanra akadt alkalmam és megfelelő társaságom ennek a filmnek a megvizslatására, így valamelyest érdemben hozzá tudok szólni a produkcióhoz.

Valamelyest, mert szégyen, vagy igen, kimaradtak az életemből az ún. "grindhouse-filmek" (maximum hírből, vagy elbeszélésekből tudok róluk egy-két dolgot), s ezt a Halálbiztost is csak olyasmi régiségekhez tudom kötni, mint Hal Needham [,aki egyébként kaszkadőr és rendező szakmáját tekintve] két "klasszikusa" [nekem legalábbis azok] a Hooper, a kaszkadőr, és a Smokey és a Bandita (Mindkettő a kiváló Burt Reynolds-szal!), vagy a Száguldó bosszú, a még igencsak-korai-Charlie Sheen-nel!)

Mivel ennyire számba volt rágva, hogy "itt biza ezt az emlékállítást köll figyelni ", ezért megpróbáltam így is tenni, vagyis észrevenni az apró, finom, jelzésértékű műfaji elemecskéket, remélve, hogy aztán ez lesz a titok nyitja.

Visszafogott sikerrel.. Akadnak ugyan ilyen elemek szép számmal, sőt, (a texasi sheriff például nagyon el van találva) csakhogy egész végig azon törtem az agyam, hogy ez vajon most Tarantino,- vagy csupán egy egyszerű B,-film-e? (Ami a rendezőre nézve kellemetlen lehet, mivel így tulajdonképp "trúigazi B-filmet" sem tudott csinálni, és saját képére se tudta formálni azokat rendesen.. Kérdés: szándékosan-e?)

A stílusos és izgalmas akciójelenetek szerintem abszolút rendben vannak, de mit keres például a Kutyaszorítóban első jelenetének jellegzetes, kimondottan Tarantinós körbeforgó kameramozgása az egyik beszélgetésben?

Tarantino ezzel pontosan ugyanazt hajtja végre, amit a második csapat lány a történet végén: megöli és meggyalázza a beteges, régi, öreg szart, aki eddig felelősség nélkül garázdálkodhatott.

Enyhén szólva szájbarágósan megkapjuk filmtörténeti allegóriánkat arról, hogy "a régi vacak csak szórakozni akart, még ha brutálisan is, és úgy lett áldozata utódainak, hogy nem is tudták, hogy az utódai". (Két lány ugye szintén kaszkadőr és főhősünk egykori filmjei a kedvenceik.. Csakhát ugye egy kaszkadőrt ki ismer név szerint?)

Emléket állítani sokféleképpen lehet, de szerintem tisztelgés és sajnálat között van egy "árnyalatnyi" különbség . Jelen esetben utóbbit éreztem a véres játéktól a véres valóságot észre nem vevő és attól szinte gyermekien megrettenő Stuntman Mike [Kurt Russel nem mellesleg remek választás!] és az általa jelképezett grindhouse-kultúra iránt, akit/amit vinnyogó röhögés közepette végez ki egy egyszerű sminkes.

És sajnos így részemről maga Tarantino is ezekkel a gyilkos ribancokkal kerül egy brancsba, mivel feltámasztott és meggyilkolt egy korábban már eltemetett és elfeledett műfajt..


themikka 6 pontot adott a tételre.