Belizár | 2011.11.02 22:03 | hasznosság: hasznos (75%)

Ecrasez l'infâme?

Nem szándékom istenlétevita indítása a könyv kapcsán, a hívőt úgysem győzőm meg, a nemhívőt pedig csak untatnám az érvek felelevenítésével. Dawkins könyve sem a hívőkhöz, hanem ahhoz a réteghez szól, amelynek tagjai a tudományos megismerést előtérbe helyezve gondolkodnak a világ dolgairól. Közérthetősége és érveinek tisztasága miatt joggal tekinthető az ateista szemlélet alapművének, de nem ez a fő jelentősége. Hanem a bátorsága, amely a joviális, „persze, persze mindenki higgyen amit akar” szemléletből egy harcias, vallásellenes irányt kelti életre, és mint az emberi butaság egy formáját tartja kiiktatandónak a vallást az életünket meghatározó tényezők sorából. A fő kérdés számomra a tudomány és a hit békés együtt élésének stratégiáját felváltó támadás jogossága, illetve ez nem jár-e több problémával, mint maga a vallás?

A harciasságnak személyes okai is vannak, és egyáltalán nem véletlen, hogy nem egy fizikus, hanem egy evolúciókutató biológus viszi a zászlót. Hiszen a vallás részéről – igaz, felekezettől függően eltérő hevességgel – szüntelenül gennyes és nemtelen támadás éri ezt az elméletet, és személy szerint Dawkinst is, aki – ez az egyik sátáni bűne - még csak nem is az individuumot, hanem a gént tekinti az evolúció alapegységének. Ezen támadások érvei ráadásul amennyire képtelenek és buták, annyira népszerűek a közgondolkodásban, sőt, egyes országokban a politikában is. Dawkins szemszögéből jogosnak tűnik, hogy az evolúció elméletének kétségbe vonására ő válaszul nem kisebb kulcsfigural betámadásával válaszol az ellenfél soraiban, mint maga Isten. Mármint, hogy nincs. Logikusnak látszik az, hogy a megismerésen és nem kizáró valószínűségen alapuló tudományos világfelfogás legfőbb ellenfele az objektivitást és bizonyítékokat teljesen nélkülöző, pusztán az emberi pszichéből táplálkozó vallás. Az előbbi a humanizmust, az utóbbi a fanatizmust táplálja, hiszen kizárja az egyén önálló véleményalkotási szabadságát, így lesznek belőlük irányítható „katonái” az eszmének.

Valóban ilyen egyszerű lenne a képlet? Érdekes módon a könyv legjobb kritikáját nem a vallás oldaláról kapta, amely szokás szerint meddő önismétlésekbe, buta érvekbe kapaszkodik, hanem a South Park alkotói részéről. A lényege azon kívül, hogy Dawkins a transzvesztita Mr. Garrisont húzogatja benne (aki eme „nagyszerű” világszemlélet sötét oldalát személyesíti meg), hogy nem a vallás az okozója az emberi bajoknak, hiszen ellentétek mindig lesznek, akár két ateista szárny között is a jövőben, vagyis az „izmusok” a bajok okozói! Magam is úgy vélem, hogy a vallás csak egy kifejeződése az ember egyéni és csoportpszichéjének, amely számos más formában is megjelenhet az izmusoknak való feltétlen alávetettségtől a dühös szurkolói háborúkig. A mi és ők megkülönböztetése hit által a legegyszerűbb, tudományos alaposságú érvet nem igazán lehet találni persze, így nincs is más. A vallás tehát ugyanúgy evolúciós termék, mint bármely más viselkedésünk az ellenfél szurkolóinak elagyabulálásától a tudatmódosító szerek használatáig. Ha nem lesz, majd helyettesíti más…

Dawkins agresszivitása viszont így is nagyon hasznos, az eddig igen lagymatagon védett tudományos felfogásnak ad egy erőteljesebb hangsúlyt, amelyre azért nagyon nagy szükség van, mint ahogy a szekularizmusra is, amely az emberi gondolkozás szabadságát védi. A tudomány bizonyítja a hit alaptéziseinek érvénytelenségét, viszont nem veheti el a döntési szabadságot azoktól, akik mégis azt választják. A lényeg a szabad választás és egymás tiszteletben tartásának fontossága, és úgy érzem, jelenleg inkább a vallás pártján állóknak van több tennivalójuk ez ügyben, mert nem az ateista biológusok bandája erőszakol meg nőket, robbantgat szanaszét embereket, vagy éppen taszít középkori tudatlanságba sokakat a hit nevében.

Mindenesetre van egy fontos különbség egy ilyen könyv és egy vallásos kinyilatkozás között. Ezzel lehet vitatkozni, mert a tudomány lételeme a termékeny vita, aminek a vallásnál pusztán a legyőzendő eretnekség felszámolása a megfelelője (hit lényege a kizárólagosság, még ha egyes vallások türelmesebbek is). Aki tehát cáfolni akarja, legalább olvassa el előtte...

Belizár 10 pontot adott a tételre.