Pontozza a tételt!
Eddig:
8.9 pont
Szerintem:
/
Eddig:
8.9 pont
Szerintem:
/
Publikálás: 2007.09.25 20:21
Statisztika:
Megtekintve: 918 alkalommal
Értékelve: 8 alkalommal Részletek:
Megtekintve: 918 alkalommal
Értékelve: 8 alkalommal Részletek:
2 x 10 pont
4 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
4 x 9 pont
1 x 8 pont
1 x 7 pont
Főoldal - Kategória: > 08. Média > Internet > Site-ok
A tétel
neve: Wikipedia
neve: WikipediaA Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, közösség által fejlesztett lexikon (kalendárium és napi hírek jellegű információkkal), amit a nonprofit Wikimedia Foundation üzemeltet. A Wikipédia célja, hogy az általános lexikonokhoz hasonlóan az emberiség közös tudásanyagáról adjon információkat, tájékoztatást, vagy magyarázatot. A Wikipédia a MediaWiki szoftveren futó, WikiWiki alapú rendszer, ami azt jelenti, hogy bárki, szinte bármit szerkeszthet csupán azzal, hogy kiválasztja a „szerkesztés” hivatkozást, ami minden cikk tetején olvasható.
Az angol nyelvű projekt 2001. január 15-én indult, a magyar változat pedig 2003. július 8-án látta meg a napvilágot (lecserélve az előtte üzemelő magyar részt, mely a régi szoftveren futott és gyakorlatilag nem tartalmazott hasznos információt), és azóta már 71 039 szócikket tartalmaz. Emellett több mint 100 nyelven készülnek szócikkek a világ minden részéről érkező szerkesztők tollából. A magyar Wikipédia rész az eredeti projekt nemzeti nyelvű része. A Wikipédia teljes szöveganyagát a GNU Szabad Dokumentációs Licenc alapján lehet használni. Minden hozzájárulás a készítőjének „tulajdona” marad, de a szabad licenc biztosítja azt, hogy ez a tartalom a jövőben is mindig szabadon felhasználható és reprodukálható maradjon. (forrás: Wikipédia)
Kapcsolódó weboldal: http://www.wikipedia.org
A tételről írt vélemények:
:Írja meg véleményét a fenti tételről! Egy felhasználó csak egy véleményt írhat, min. 600 karakter terjedelemben. Kérjük, más véleményére itt ne reflektáljon!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
A véleményíráshoz regisztrálni kell!
Otto Katz tábori lelkész 
| 2007.11.01 21:36 |
hasznosság: hasznos (80%)
Nagy érdeklődéssel figyelem a Wikipediával kapcsolatos, webkettő-hívek vs. tudósfejek polémiát. Előbbiek „senki nem olyan okos és alapos, mint mindenki”, utóbbiak „senki nem olyan hülye és pontatlan, mint mindenki” feliratú hadijelvények alatt masíroznak. A mindennapos csetepatékat időnként irtózatos detonációk színesítik; ilyen volt például, amikor a közösen épített tudástár egyik legpotensebb, legihletettebb szerkesztőjéről kiderült, hogy valójában egy huszonnégy éves, végzettség nélküli manus, aki azt állította magáról, hogy a vallásszakértés tudora.
Robert McHenry, az Encyclopedia Britannica egykori főszerkesztője a Wikipediában való kutakodást egy nyilvános klotyó használatához hasonlította: "Elképzelhető, hogy a vécé egyértelműen koszos, így az illető óvatosan használja majd, de az is lehet, hogy tiszta - ekkor a látogatót hamis biztonságérzet tölti el. Azt bizonyosan nem tudja, ki használta előtte a létesítményt." Hogy a Wikipedia ellenségei nem elégszenek meg az árnyékboksszal, hanem komolyan gondolják, amit mondanak, bizonyítja, hogy számos iskolában megtiltották, hogy a nebulók dolgozataikban hivatkozzanak a szócikkekre, azok ellenőrizetlensége miatt.
McHenry szavai súlyosak és sokak számára igaznak tűnhetnek. Mindazonáltal én azt gondolom, hogy a Wikipedia kitűnő találmány. Arra kell használni, amire való, és akkor nincs vele gond. Megfeledkeznek a tisztelt tudósok ugyanis arról, hogy az átlagember teljesen máshogy gyűjti az infókat, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Míg korábban becserkészte azokat, addig manapság óriásira tátja minden érzékszervét, és megpróbálja egyszerre, azonnal besszippantani az összeset. A főhivatású kutatótókon kívül, akiknek más dolguk sincs, mint hogy hámozzák a léggömböt, senkinek nincs ideje, türelme vaskos fóliánsokat, meg folyóirat-hegyeket átnyálazni – sok infó kell és rögtön. A sebességet pedig sokkal fontosabbnak tartják a megbízhatóságnál. Hogy ez jó-e vagy sem, az nem ide tartozik, de az igények ilyenek – kész.
Vegyünk egy példát: le akarom csekkolni, hogy a Machetazo nevű spanyol trió melyik lemezén díszeleg a Caverna de Antropófagos című remekmű, ami annak ellenére, hogy a 21. századi kultúra égbe nyúló monolitja, a mérvadónak tekintett zenetörténeti munkákban enyhén szólva alulreprezentált.
1. Nem fogom felütni a Britannica Enciklopédiát, mert nincs meg, és nem is fogom megvenni, mert nincs rá pénzem, és 100 %, hogy nincs is benne;
2. Ilyen marhaság miatt nem megyek be a könyvtárba, főleg, hogy ott sem találnék róla semmit;
3. Teljesen mindegy, hogy az adat, amit szerzek, hiteles vagy nem.
Írhatnék levelet a zenekarnak, vagy felhívhatnám őket telefonon, amit ugye nem valószínű, hogy bevállalok, így marad a hivatalos website, és egyéb internetes oldalak, köztük a Wikipedia. Namármost miért ne nézzem meg a Wikipediát, amikor a szócikk szerzője úgyis a hivatalos oldalról vette az adatokat, és a többi, a téma szempontjából releváns site-ra is ad linkeket. Ráadásul egy egyszerű, könnyen áttekinthető felületen tudok navigálni, nem pedig valami eszement honlap-designer agyszüleményei között kell bolyonganom. A Wikipedia tehát hasonló esetekben ideálisnak tűnik.
Baj akkor van, ha a Wikipediát nem arra használják, amire való. Márpedig arra való, hogy valamely témával való ismerkedés során megtegyük az első lépéseket. Aki ennél többre akarja használni, pl. tudományos munkákhoz forrásul veszi, az egy fasz, hiszen ott nincs helye ellenőrizetlen infóknak. Az meg még nagyobb fasz, aki fel is tünteti a felhasznált szakirodalom között, amikor a hülye is tudja, hogy egy csomó oktató szemében ez vörös posztó. Nem a Wikipedia megbízhatatlansága tehát a gond, hanem, hogy sok hülye készpénznek veszi amit ott talál, és ész nélkül használják. Maximálisan egyet is értek azzal, hogy a nívósabb tanintézetekben ezt vissza akarják szorítani.
Miközben elismerem, hogy a tudományos publikációk világában nincs helye, a mindennapi használat szintjén szerintem igenis van létjogosultsága a Wikipediának, sőt, ezen a terepen kiválóan teljesít. A megbízhatatóságnak itt egyrészt nincs akkora szerepe, másrészt a legtöbb netes információforrás még annyira sem hiteles, mint a Wikipedia. Itt legalább van valami kontroll, és ha kiderül a hiba, korrigálnak. Dicséretes, hogy a kritikák nem peregnek le a fejlesztőkről, máris tanúi lehetünk annak, hogy igyekeznek növelni az online enciklopédia megbízhatóságát. (www.sg.hu/cikkek/55096/megbizhatosag_szerint_rendezik_az_anyagokat_a_wikipediaban)
Megjegyzem még, hogy a nagy enciklopédiák, lexikonok sem tökéletesek, amit súlyosbít, hogy egyre gyorsabban elavulnak, ami a nyomtatott változatok esetében szerintem ahhoz vezet, hogy igen rövid időn belül a dinoszauruszokkal kerülnek parcella-komaságba.
Summa summárum, én kedvelem a Wikipédiát. Különösen az angolt, de a magyar is egyre jobb. Ha gyorsan kell valami, és nincs különösebb tétje a keresett adat helytállóságának, akkor én rendszerint ehhez nyúlok. Szívesen teszem, mert elégedett vagyok mind a tartalmával, mind a küllemével. A sok értékes infót szolid, semleges, de tetszetős környezetben találom meg. Egyszerű a használata, egyszer még szócikket is készítettem, nem ördöngösség. Jó móka a használata – ettől közösségi site.
Tetszik, nem tetszik, a Wikipedia használatát egyre kevésbé lehet megkerülni, hiszen szinte bármit pötyögünk be a gugliba, az első találatok között ott figyel a wikis találat, és a júzerek többsége az első néhány oldalon nem megy túl. Aki akar, vitatkozzon, hogy jó-e vagy sem, mi meg addig is használjuk. Persze azért csak óvatosan, mint ahogy az ülőkét sem árt megvizsgálni, mielőtt rátelepszünk…
Otto Katz tábori lelkész 9 pontot adott a tételre.
| 2007.11.01 21:36 |
hasznosság: hasznos (80%)
Nagy érdeklődéssel figyelem a Wikipediával kapcsolatos, webkettő-hívek vs. tudósfejek polémiát. Előbbiek „senki nem olyan okos és alapos, mint mindenki”, utóbbiak „senki nem olyan hülye és pontatlan, mint mindenki” feliratú hadijelvények alatt masíroznak. A mindennapos csetepatékat időnként irtózatos detonációk színesítik; ilyen volt például, amikor a közösen épített tudástár egyik legpotensebb, legihletettebb szerkesztőjéről kiderült, hogy valójában egy huszonnégy éves, végzettség nélküli manus, aki azt állította magáról, hogy a vallásszakértés tudora.
Robert McHenry, az Encyclopedia Britannica egykori főszerkesztője a Wikipediában való kutakodást egy nyilvános klotyó használatához hasonlította: "Elképzelhető, hogy a vécé egyértelműen koszos, így az illető óvatosan használja majd, de az is lehet, hogy tiszta - ekkor a látogatót hamis biztonságérzet tölti el. Azt bizonyosan nem tudja, ki használta előtte a létesítményt." Hogy a Wikipedia ellenségei nem elégszenek meg az árnyékboksszal, hanem komolyan gondolják, amit mondanak, bizonyítja, hogy számos iskolában megtiltották, hogy a nebulók dolgozataikban hivatkozzanak a szócikkekre, azok ellenőrizetlensége miatt.
McHenry szavai súlyosak és sokak számára igaznak tűnhetnek. Mindazonáltal én azt gondolom, hogy a Wikipedia kitűnő találmány. Arra kell használni, amire való, és akkor nincs vele gond. Megfeledkeznek a tisztelt tudósok ugyanis arról, hogy az átlagember teljesen máshogy gyűjti az infókat, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Míg korábban becserkészte azokat, addig manapság óriásira tátja minden érzékszervét, és megpróbálja egyszerre, azonnal besszippantani az összeset. A főhivatású kutatótókon kívül, akiknek más dolguk sincs, mint hogy hámozzák a léggömböt, senkinek nincs ideje, türelme vaskos fóliánsokat, meg folyóirat-hegyeket átnyálazni – sok infó kell és rögtön. A sebességet pedig sokkal fontosabbnak tartják a megbízhatóságnál. Hogy ez jó-e vagy sem, az nem ide tartozik, de az igények ilyenek – kész.
Vegyünk egy példát: le akarom csekkolni, hogy a Machetazo nevű spanyol trió melyik lemezén díszeleg a Caverna de Antropófagos című remekmű, ami annak ellenére, hogy a 21. századi kultúra égbe nyúló monolitja, a mérvadónak tekintett zenetörténeti munkákban enyhén szólva alulreprezentált.
1. Nem fogom felütni a Britannica Enciklopédiát, mert nincs meg, és nem is fogom megvenni, mert nincs rá pénzem, és 100 %, hogy nincs is benne;
2. Ilyen marhaság miatt nem megyek be a könyvtárba, főleg, hogy ott sem találnék róla semmit;
3. Teljesen mindegy, hogy az adat, amit szerzek, hiteles vagy nem.
Írhatnék levelet a zenekarnak, vagy felhívhatnám őket telefonon, amit ugye nem valószínű, hogy bevállalok, így marad a hivatalos website, és egyéb internetes oldalak, köztük a Wikipedia. Namármost miért ne nézzem meg a Wikipediát, amikor a szócikk szerzője úgyis a hivatalos oldalról vette az adatokat, és a többi, a téma szempontjából releváns site-ra is ad linkeket. Ráadásul egy egyszerű, könnyen áttekinthető felületen tudok navigálni, nem pedig valami eszement honlap-designer agyszüleményei között kell bolyonganom. A Wikipedia tehát hasonló esetekben ideálisnak tűnik.
Baj akkor van, ha a Wikipediát nem arra használják, amire való. Márpedig arra való, hogy valamely témával való ismerkedés során megtegyük az első lépéseket. Aki ennél többre akarja használni, pl. tudományos munkákhoz forrásul veszi, az egy fasz, hiszen ott nincs helye ellenőrizetlen infóknak. Az meg még nagyobb fasz, aki fel is tünteti a felhasznált szakirodalom között, amikor a hülye is tudja, hogy egy csomó oktató szemében ez vörös posztó. Nem a Wikipedia megbízhatatlansága tehát a gond, hanem, hogy sok hülye készpénznek veszi amit ott talál, és ész nélkül használják. Maximálisan egyet is értek azzal, hogy a nívósabb tanintézetekben ezt vissza akarják szorítani.
Miközben elismerem, hogy a tudományos publikációk világában nincs helye, a mindennapi használat szintjén szerintem igenis van létjogosultsága a Wikipediának, sőt, ezen a terepen kiválóan teljesít. A megbízhatatóságnak itt egyrészt nincs akkora szerepe, másrészt a legtöbb netes információforrás még annyira sem hiteles, mint a Wikipedia. Itt legalább van valami kontroll, és ha kiderül a hiba, korrigálnak. Dicséretes, hogy a kritikák nem peregnek le a fejlesztőkről, máris tanúi lehetünk annak, hogy igyekeznek növelni az online enciklopédia megbízhatóságát. (www.sg.hu/cikkek/55096/megbizhatosag_szerint_rendezik_az_anyagokat_a_wikipediaban)
Megjegyzem még, hogy a nagy enciklopédiák, lexikonok sem tökéletesek, amit súlyosbít, hogy egyre gyorsabban elavulnak, ami a nyomtatott változatok esetében szerintem ahhoz vezet, hogy igen rövid időn belül a dinoszauruszokkal kerülnek parcella-komaságba.
Summa summárum, én kedvelem a Wikipédiát. Különösen az angolt, de a magyar is egyre jobb. Ha gyorsan kell valami, és nincs különösebb tétje a keresett adat helytállóságának, akkor én rendszerint ehhez nyúlok. Szívesen teszem, mert elégedett vagyok mind a tartalmával, mind a küllemével. A sok értékes infót szolid, semleges, de tetszetős környezetben találom meg. Egyszerű a használata, egyszer még szócikket is készítettem, nem ördöngösség. Jó móka a használata – ettől közösségi site.
Tetszik, nem tetszik, a Wikipedia használatát egyre kevésbé lehet megkerülni, hiszen szinte bármit pötyögünk be a gugliba, az első találatok között ott figyel a wikis találat, és a júzerek többsége az első néhány oldalon nem megy túl. Aki akar, vitatkozzon, hogy jó-e vagy sem, mi meg addig is használjuk. Persze azért csak óvatosan, mint ahogy az ülőkét sem árt megvizsgálni, mielőtt rátelepszünk…
Otto Katz tábori lelkész 9 pontot adott a tételre.
Vélemény írásához be kell jelentkezni!
Ütköző zóna
Itt írhat a tételről és a véleményekről is (max 300 karakterig). Regisztrálni nem kell, többször is hozzászólhat!
Gossage, 2009.02.23 14:24
Az angol príma, a magyar viszont igen hullámzó színvonalú. Helyenként gyalázatos.
Szokták mondani, hogy a Wikipedia-val óvatosan kell bánni. Ne írjunk esszéket, tudományos cikkeket, kutatásokat erre alapozva, ne higyjük el minden szavát, emlékezzünk csak a "legokosabb wikipediasra, akinek 8 általánosa volt", meg ilyenek.
De ha jó dolgokat írt, tettem fel magamnak a kérdést, akkor számít, hogy amúgy csak 8 általánosa volt? Ha igaz volt minden, amit le írt, és még ha nem is volt mindig TELJESKÖRŰ... Ezért van a felhasználói módosítás lehetősége.
De ne rohanjunk előre: a Wikipedia az egyik legjobb anyaggyűjtő rendszer a világon, ezt be kell vallani. Az amerikai/angol áll a legjobban - elvégre Angol a világnyelv, és azt érti meg a többség -, mind mennyiségben, mind színvonalban, de azért mostanság a Magyar miatt se kell őrjöngeni, ugyanis kezdünk feljönni. Jogos a kérdés: a mennyiség nem megy a minőség rovására?
A válasz pedig kétélű. Ugyanis a mennyiség segít eligazítani mindenkit a világ nagy és kis dolgaiban egyaránt, tehát a legtöbb kérdésre kapunk egy-egy rövidke választ, amivel okosabbak lehetünk. A másik oldala pedig, hogy ha sokat írnak egy témára, az automatikusan igaz is lesz, minden pontban? Nem. És ezt nem is lehet elvárni, ahogy egy enciklopédiától sem - akármennyire is szeretnék megvédeni ezeket a tudományos ismeretterjesztő könyveket az emberek.
Ahol ember dolgozik, ott hiba is van. A Wikipedia moderatorok próbálják tisztán tartani a trolloktól, álnokoktól az oldalakat, de egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy EGYSZERRE meg lehessen csinálni. Hangsúlyozom: egyszerre. Mert időről időre sikerül mindig visszaszorítani a hibás bejegyzéseket, amiért csak gratulálni tudok.
Rövidre fogva a végét: megéri használni? Igen. És miért? Mert 80% pontos információt ad a világról, a popkultúráról, az irodalomról és a tudományról is. Ha pedig nem, és tudod az Igaz választ, akkor ott a lehetőség, és kijavíthatod.
Ilyen egyszerű. Vagy mégse?
Cyric@COM még nem pontozta a tételt.